305 | 2012. július 1., vasárnap
Sziasztok Vau vau!
Sajnos eddig nem tudtunk jelentkezni nálatok, mert borzalmasan el voltunk foglalva. Meg kellett szoknunk az új helyünket, mindenféle fura vezényszavakat tanultunk, mivel az okos kutya nem csak a portát védi és a gazdit imádja, hanem tanul is.. legalábbis itt azt mondják. :-)
A nevünk Csucsu és Bubu, ami azért vicces, mert néha a gazdik összekevernek bennünket ha hívnak, mi viszont mindig tudjuk kinek szól a kedves invitálás. Tesók vagyunk, nagyon szeretjük egymást, és mint afféle gyerekkutyák rengeteget játszunk. Muszáj hisz hat évesek lettünk, most megyünk elsõbe .
Képzeljétek el, nagyon szép helyen lakunk, az új gazdinkat Cilának hívják, és biztosan azért ilyen aranyos velünk is, mert nagyon nagyon sokáig a Vöröskeresztnél dolgozott. Az õ gyereke a Cili, akit szinte áhítattal imád Bubu, a fehér tesóm, akit viccesen elneveztem magamban nyali-falinak, mert össze vissza nyalogat mindenkit boldogságában. Nem is tudjátok, milyen hálásak vagyunk Nektek, hogy ilyen jó gazdikhoz kerültünk. Nálatok is kaptunk egy kis szeretetet, és ételt is, de skacok itt szabadság van! Úgy bánnak velünk mintha a saját gyerekeik lennénk. Kényeztetnek, szeretgetnek, és még a doktornéni is rendszeresen látogat. Hatalmas mozgásterünk van, egy igazi rét, ahol jókat lehet verekedni és viháncolni, imádunk itt lakni, mert van a Cila gazdi férjének egy kocsija, amint utazni is szoktunk. Nagyon jól érezzük magunkat, ne haragudjatok, de többet nem tudok írni, mert jelenleg házat kell õriznem, és ugye ha szolgálatban van az ember, figyelnie kell!
Majd még jelentkezünk, és életünk állomásairól írunk Nektek. Vau Vau!
Ps: Majdnem elfelejtettem, pedig fontos: imádjuk a nyers zöldborsót! :-)
Sok szeretettel gondol Rátok: Csucsu és Bubu Szõdligetrõl 195305@gmail.com