Írásiank
1 | 2017. április 16., vasárnap
A menhely eredményei számokban
A váci menhely 1993. óta fogadja a gazdátlanná vált kutyákat. Az elmúlt évtizedek alatt csökkent a régióból beérkezett kutyák száma, ami az ivartalanító mûtétek növekedésének és a chip bevezetésének köszönhetõ. Nem elhanyagolható az sem, hogy nincsenek kóbor ebek az utcákon, az alapítvány napi munkájának köszönhetõen.
Anyagi lehetõségeink és egyéb támogatások tették lehetõvé tavaly 300, elsõsorban szuka kutya ivartalanító mûtétjét, akik így kerültek már új gazdákhoz.
A kötelezõ chipezés óriási segítség a talált kutyák hazajuttatásában. Az állatorvos vagy a menhely munkatársai chipolvasó készülék használatával a kívánt adatok leolvasása után, azonnal értesítik a gazdit az elveszett jószág helyzetérõl. Nem kell akár hetekig kutatni a tulajdonost, nem szomorkodik a kutyus a menhelyen, hanem máris indulhat haza a családjához.
2016. évben 733 kutyát fogadott a menhely. 233 ebet a kedvezõtlenebb helyzetben levõ, kelet-magyarországi gyepmesteri telepekrõl menekítettünk. Az adományozók nagylelkûségûnek köszönhetõen, õk is esélyt kaptak az újrakezdésre. Átmeneti szállást adunk az új gazdi érkezéséig, de vannak már 22-en akik nálunk élik jól megérdemelt nyugdíjas életüket, már nem számítanak befogadóra idõs koruk miatt.
És a legfontosabb szám tavaly a 680!!! Ennyien kerültek új családhoz, ahol élhetik a boldog kutyák életét! Német és holland társszervezetek 137 kutyát helyeztek el az örökbefogadásra jelentkezõ személyeknél.
A macskamentés friss és részben más jellegû feladat. A cicáknak eltérõ igényeik vannak, mind elhelyezésben, mind ellátásban, a kutyákhoz képest. Nekik külön kifutók készültek és saját gondozóik vannak. Tavaly több mint 100 cica talált gazdára menhelyünkön.
Az évtizedek eredményes mûködését kívánjuk fenntartani a jövõben is, ami összefogás nélkül nem lehetséges. Ez úton is szeretnénk ezt megköszönni minden szereplõnek, a munkatársaknak és az aktivistáknak is. Az önkéntes segítõk a napi munkákon kívül a netes gazdikeresésben is nagy részt vállalnak.
Hálásan köszönjük az állatbarátoknak és a támogatóknak a szimpátiát és az adományokat, amikkel a közös célt segítik. A menhelyünkre kerülõ kutyáknak és macskáknak ellátását szponzorálják. Szívesen fogadjuk a pénz és tárgyi adományokon felül a személyes segítséget is, felnõttek jelentkezését a napi kétkezi munkákban való részvételre.
Zöld Menedék Állatvédõ Alapítvány kuratóriuma
Sági Barbara, Jess Kinga, Komáromi Ildikó
A menhely eredményei számokban
A váci menhely 1993. óta fogadja a gazdátlanná vált kutyákat. Az elmúlt évtizedek alatt csökkent a régióból beérkezett kutyák száma, ami az ivartalanító mûtétek növekedésének és a chip bevezetésének köszönhetõ. Nem elhanyagolható az sem, hogy nincsenek kóbor ebek az utcákon, az alapítvány napi munkájának köszönhetõen.
Anyagi lehetõségeink és egyéb támogatások tették lehetõvé tavaly 300, elsõsorban szuka kutya ivartalanító mûtétjét, akik így kerültek már új gazdákhoz.
A kötelezõ chipezés óriási segítség a talált kutyák hazajuttatásában. Az állatorvos vagy a menhely munkatársai chipolvasó készülék használatával a kívánt adatok leolvasása után, azonnal értesítik a gazdit az elveszett jószág helyzetérõl. Nem kell akár hetekig kutatni a tulajdonost, nem szomorkodik a kutyus a menhelyen, hanem máris indulhat haza a családjához.
2016. évben 733 kutyát fogadott a menhely. 233 ebet a kedvezõtlenebb helyzetben levõ, kelet-magyarországi gyepmesteri telepekrõl menekítettünk. Az adományozók nagylelkûségûnek köszönhetõen, õk is esélyt kaptak az újrakezdésre. Átmeneti szállást adunk az új gazdi érkezéséig, de vannak már 22-en akik nálunk élik jól megérdemelt nyugdíjas életüket, már nem számítanak befogadóra idõs koruk miatt.
És a legfontosabb szám tavaly a 680!!! Ennyien kerültek új családhoz, ahol élhetik a boldog kutyák életét! Német és holland társszervezetek 137 kutyát helyeztek el az örökbefogadásra jelentkezõ személyeknél.
A macskamentés friss és részben más jellegû feladat. A cicáknak eltérõ igényeik vannak, mind elhelyezésben, mind ellátásban, a kutyákhoz képest. Nekik külön kifutók készültek és saját gondozóik vannak. Tavaly több mint 100 cica talált gazdára menhelyünkön.
Az évtizedek eredményes mûködését kívánjuk fenntartani a jövõben is, ami összefogás nélkül nem lehetséges. Ez úton is szeretnénk ezt megköszönni minden szereplõnek, a munkatársaknak és az aktivistáknak is. Az önkéntes segítõk a napi munkákon kívül a netes gazdikeresésben is nagy részt vállalnak.
Hálásan köszönjük az állatbarátoknak és a támogatóknak a szimpátiát és az adományokat, amikkel a közös célt segítik. A menhelyünkre kerülõ kutyáknak és macskáknak ellátását szponzorálják. Szívesen fogadjuk a pénz és tárgyi adományokon felül a személyes segítséget is, felnõttek jelentkezését a napi kétkezi munkákban való részvételre.
Zöld Menedék Állatvédõ Alapítvány kuratóriuma
Sági Barbara, Jess Kinga, Komáromi Ildikó
2 | 2014. október 8., szerda
Sok segítõ szándékú ember fordul hozzánk az miatt, hogy innen-onnan a kertjükbe tévelyeg 1-1 cica vagy cicacsalád, de a mama vagy esetleg még a kiscicák is vadak. Kérdésük az, hogy hogyan szelídítsék meg ezeket az állatokat:
Mindig élelmiszerrel történik, általában az esti etetés közben. Figyelem! Napközben ne etesse õket, mert kellõen éhesnek kell lenniük ahhoz, hogy mi hatékonyak legyünk!
Hosszú folyamat, de macskája válogatja, hogy mennyire megy könnyen. Viszont a végén nagyon gyorsan megszelídülnek, szinte egyik pillanatról a másikra.
1. lépés
Helyezzük a földre az etetõedény és maradjunk a közelében!
Gyakorlatilag így valósítsuk meg: Kitesszük az edényt kb. 2 méterre tõlünk. Leülünk vagy leguggolunk mellé és nem mozdulunk onnan! A cicának közelünkbe kell jönnie ahhoz, hogy enni tudjon!
A cica reakciója: le-fel szaladgál, jönne is meg nem is a tálkához. Legyünk türelmesek!!!!!!
Napról – napra az etetõedényt egyre közelebb helyezzük magunkhoz és ott várjuk, hogy a cica odajöjjön és megegye. Ne mozduljunk mellõle! A cica reakciója: napról-napra egyre bátrabb lesz, elõbb-utóbb rájön, hogy nem kell félnie tõlünk!!!!!!
2. lépés
Amikor a bizalmat elnyerte és nem fél a közelünkben, etetés közben akkorra már a tálat olyan közel tegyük magunkhoz, hogy ha a közelünkbe jön akkor kézzel kényelmesen elérjük.
A hátát meg kell simogatni, ha nem hagyja, akkor elég csak hozzá érni. Figyelem! Csak lassú, nyugodt mozdulatokkal közelítsük kezünket a cicához.
A cica reakciója: megijed és elszalad.
Nem baj ha elszalad, majd visszajön.
Többször ismételjük, és ne adjuk fel.
Soha ne a fejét, hanem a hátát simogassuk és az elsõ idõben nagyon finoman érjünk csak hozzá.
Itt az érintés a lényeges és a bizalom elnyerését kell kialakítani
Ahhoz, hogy a bizalmat elnyerte minden lehetõséget meg kell ragadni, hogy megsimogassuk, megérintsük!
Az abszolút bizalom akkor alakul ki amikor a cica már magától hozzánk jön dörgölõdzik. Amikor elölrõl a fejét is hagyja, hogy megsimogassuk akkor már felgyorsul a folyamat! Ilyenkor a cica viselkedése már megváltozik: kellõ távolságból a cica elkezd fetrengeni, szinte kelleti magát! Ez az abszolút bizalom jele, a távolsággal pedig nekünk már nem kell foglalkoznunk, mert itt már
NEKÜNK NYERT ÜGYÜNK VAN!
3. lépés
próbáljuk a cica hasához érni, egyre többet kézzel érinteni
idõnként nagyon rövid idõre vegyük kezünkbe és simogassuk meg.
Ilyenkor a cica menekülni kezd.
Ha ezt teszi hagyjuk õt, de másnap ismételjük meg a mûveletet! Egyre hosszabb idõt tartsuk a kezünkben.
A 3 LÉPÉS UTÁN VAN EGY SZELIDÍTETT MACSKÁNK!!!!
Sok segítõ szándékú ember fordul hozzánk az miatt, hogy innen-onnan a kertjükbe tévelyeg 1-1 cica vagy cicacsalád, de a mama vagy esetleg még a kiscicák is vadak. Kérdésük az, hogy hogyan szelídítsék meg ezeket az állatokat:
Mindig élelmiszerrel történik, általában az esti etetés közben. Figyelem! Napközben ne etesse õket, mert kellõen éhesnek kell lenniük ahhoz, hogy mi hatékonyak legyünk!
Hosszú folyamat, de macskája válogatja, hogy mennyire megy könnyen. Viszont a végén nagyon gyorsan megszelídülnek, szinte egyik pillanatról a másikra.
1. lépés
Helyezzük a földre az etetõedény és maradjunk a közelében!
Gyakorlatilag így valósítsuk meg: Kitesszük az edényt kb. 2 méterre tõlünk. Leülünk vagy leguggolunk mellé és nem mozdulunk onnan! A cicának közelünkbe kell jönnie ahhoz, hogy enni tudjon!
A cica reakciója: le-fel szaladgál, jönne is meg nem is a tálkához. Legyünk türelmesek!!!!!!
Napról – napra az etetõedényt egyre közelebb helyezzük magunkhoz és ott várjuk, hogy a cica odajöjjön és megegye. Ne mozduljunk mellõle! A cica reakciója: napról-napra egyre bátrabb lesz, elõbb-utóbb rájön, hogy nem kell félnie tõlünk!!!!!!
2. lépés
Amikor a bizalmat elnyerte és nem fél a közelünkben, etetés közben akkorra már a tálat olyan közel tegyük magunkhoz, hogy ha a közelünkbe jön akkor kézzel kényelmesen elérjük.
A hátát meg kell simogatni, ha nem hagyja, akkor elég csak hozzá érni. Figyelem! Csak lassú, nyugodt mozdulatokkal közelítsük kezünket a cicához.
A cica reakciója: megijed és elszalad.
Nem baj ha elszalad, majd visszajön.
Többször ismételjük, és ne adjuk fel.
Soha ne a fejét, hanem a hátát simogassuk és az elsõ idõben nagyon finoman érjünk csak hozzá.
Itt az érintés a lényeges és a bizalom elnyerését kell kialakítani
Ahhoz, hogy a bizalmat elnyerte minden lehetõséget meg kell ragadni, hogy megsimogassuk, megérintsük!
Az abszolút bizalom akkor alakul ki amikor a cica már magától hozzánk jön dörgölõdzik. Amikor elölrõl a fejét is hagyja, hogy megsimogassuk akkor már felgyorsul a folyamat! Ilyenkor a cica viselkedése már megváltozik: kellõ távolságból a cica elkezd fetrengeni, szinte kelleti magát! Ez az abszolút bizalom jele, a távolsággal pedig nekünk már nem kell foglalkoznunk, mert itt már
NEKÜNK NYERT ÜGYÜNK VAN!
3. lépés
próbáljuk a cica hasához érni, egyre többet kézzel érinteni
idõnként nagyon rövid idõre vegyük kezünkbe és simogassuk meg.
Ilyenkor a cica menekülni kezd.
Ha ezt teszi hagyjuk õt, de másnap ismételjük meg a mûveletet! Egyre hosszabb idõt tartsuk a kezünkben.
A 3 LÉPÉS UTÁN VAN EGY SZELIDÍTETT MACSKÁNK!!!!
3 | 2013. október 15., kedd
Agg ebek a menhelyeken
A mai állatok világnapját a legméltóbban egy olyan törvénnyel lehetne megünnepelni, amely hatékonyan elejét veszi az állatokkal való méltatlan bánásmódnak. Új (megújult) szabályozásunk már van, a gyakorlat azonban egyelõre nem sokat változott.
Az állatvédelmi törvény szerint egészséges állatot nem lehet elaltatni. Korábban úgy mûködtek a gyepmesteri telepek, hogy két hétig tartották a kutyát: ha addig nem jött érte senki, és örökbe sem sikerült adni, akkor elaltatták az ebet. Ez megszûnt – elvileg. „Mi a saját területünkön betartjuk a szabályokat, de hallani olyan példát, hogy a kóbor kutyát az állatorvos elaltatja, majd a közmunkás így-úgy eltakarítja – háborog Sági Barbara, a váci Zöld Menedék Állatvédõ Alapítvány elnöke.
Az alapítvány különleges a maga nemében: a szervezet látja el Dunakeszi és Vác gyepmesteri feladatait, ezért havonta stabil bevételre számíthat, amihez hozzájön még az egyszázalékos felajánlásokból származó adópénz. Ha nem lehet elaltatni a kutyát, valamit kezdeni kell az állattal, mert a menhelyek elõbb-utóbb megtelnének. Az örökbefogadás jelenleg is mûködik, de közel sem olyan ütemben, mint a kezdetekkor. 1993-tól nagyon sok kutyát adtak örökbe, feltöltötték a lehetséges örökbe fogadó helyeket. Igazi sikertörténet a német befogadás.
Évekkel ezelõtt alakult ki igen kiváló kapcsolat hannoveri és hamburgi állatvédõkkel. A Duna-kanyarban begyûjtött kutyák képeit, a róluk készült videókat interneten eljuttatják a német partnerekhez, akik saját csatornáikon mutatják be az ebeket. A kiválasztott kutyusokkal hathetente indul egy autó Passauba, ahol a német állatvédõk várják õket és viszik új gazdáikhoz. Tavaly 120 eb talált így otthonra. (Az idei év nagy eseménye, hogy a menhely kutyái közül nagyjából hatvan statisztaként szerepelt Mundruczó Kornél Fehér Isten címû filmjében. Az idén forgatott alkotást jövõre Cannes-ban mutatják be.)
Sajnos nem mindegyik állatnak találnak gazdát. Vannak olyan kutyusok, amelyeket öt-tíz éve a menhelyen gondoznak. „A napokban csipeztünk és oltottunk be egy 18 éves, tehát meglehetõsen öreg kutyát – a gazdájának nem volt erre pénze, ezért elrendelték a kutya kiirtását. Beoltva, csippel tovább élhet ez az állat. Ha fél évet él, már megérte. És anyagi szempontból is jobb így, mert az elaltatása és az elõírásoknak megfelelõ elszállítása drágább az elõbb említett mûveletnél” – említ egy sajátos kihívást Sági Barbara.
Az alapítvány évente 35-40 millió forintból gazdálkodik, ebbõl a pénzbõl kell kitermelnie az állatorvosi költséget, az élelmezést (minõségi tápot kapnak az állatok, mert így kevesebbet kell költeni rájuk, hiszen ritkábban betegszenek meg) és az öt munkatárs bérét. Az alapítvány életében a sikerek és a kudarcok egymást váltják. A legnagyobb volumenû siker az örökbefogadás. A kudarcok mögött mindig emberek állnak: találtak már ragasztószalaggal összekötött, tóba fojtott kutyát, fõút menti fára akasztott ebet, sõt olyan kecskével is találkoztak, amelynek eltört a lába, s hogy jól gyógyuljon, a fél állatot begipszelték.
A hazai állattartást 1998 óta az állatvédelmi törvény szabályozza, amit 2013 januárjától alaposan átszabtak. Az idei évtõl minden négy hónapos életkort betöltött kutyát csippel kell megjelölni. (A csip behelyezéséért és a regisztrációért az állatorvos maximum 3500 forintot kérhet.) A féléves adatok alapján az eddig regisztrált kutyák száma meghaladja a 800 ezret. A menhely vezetõje szerint hatásos a csip, mert ennek segítségével gyorsan azonosítható a kutya gazdája. Csak idén legalább száz ebet a beültetett csipnek köszönhetõen juttattak vissza gazdájának.
Új elõírás, hogy a tartósan láncra kötött kutyák láncának hossza kis termetû ebek esetében minimum négy, közepes termetûeknél minimum hat, nagy testû kutyáknál minimum nyolc méter legyen. 2016-tól viszont tilos a kutyák láncon tartása. Veszélyesnek minõsített kutyát pedig csak engedéllyel, ivartalanítva, meghatározott körülmények között lehet tartani. Fontos újdonság, hogy a kutya-, macska- és görénykölyköket nyolchetes korukig nem szabad elválasztani az anyaállattól.
Az október negyedikei állatok világnapjához kapcsolódik egy most vasárnapi esemény. A Magyar Állatvédõ és Természetbarát Szövetség idén 21. alkalommal, a budapesti Andrássy úton rendezendõ hagyományos felvonulásához egy rekordkísérlet is párosul. Legalább ezer örökbe fogadott állatot és gazdáját – oltási igazolvánnyal és az örökbefogadási nyilatkozattal – várnak. Ha összejön, Guinness-rekord lesz.
Ötvös Zoltán
Infó: A cikk eredeti változata a 2013.10.04-i Népszabadságban olvasható.
http://nol.hu/belfold/20131004-agg_ebek_a_menhelyeken
Agg ebek a menhelyeken
A mai állatok világnapját a legméltóbban egy olyan törvénnyel lehetne megünnepelni, amely hatékonyan elejét veszi az állatokkal való méltatlan bánásmódnak. Új (megújult) szabályozásunk már van, a gyakorlat azonban egyelõre nem sokat változott.
Az állatvédelmi törvény szerint egészséges állatot nem lehet elaltatni. Korábban úgy mûködtek a gyepmesteri telepek, hogy két hétig tartották a kutyát: ha addig nem jött érte senki, és örökbe sem sikerült adni, akkor elaltatták az ebet. Ez megszûnt – elvileg. „Mi a saját területünkön betartjuk a szabályokat, de hallani olyan példát, hogy a kóbor kutyát az állatorvos elaltatja, majd a közmunkás így-úgy eltakarítja – háborog Sági Barbara, a váci Zöld Menedék Állatvédõ Alapítvány elnöke.
Az alapítvány különleges a maga nemében: a szervezet látja el Dunakeszi és Vác gyepmesteri feladatait, ezért havonta stabil bevételre számíthat, amihez hozzájön még az egyszázalékos felajánlásokból származó adópénz. Ha nem lehet elaltatni a kutyát, valamit kezdeni kell az állattal, mert a menhelyek elõbb-utóbb megtelnének. Az örökbefogadás jelenleg is mûködik, de közel sem olyan ütemben, mint a kezdetekkor. 1993-tól nagyon sok kutyát adtak örökbe, feltöltötték a lehetséges örökbe fogadó helyeket. Igazi sikertörténet a német befogadás.
Évekkel ezelõtt alakult ki igen kiváló kapcsolat hannoveri és hamburgi állatvédõkkel. A Duna-kanyarban begyûjtött kutyák képeit, a róluk készült videókat interneten eljuttatják a német partnerekhez, akik saját csatornáikon mutatják be az ebeket. A kiválasztott kutyusokkal hathetente indul egy autó Passauba, ahol a német állatvédõk várják õket és viszik új gazdáikhoz. Tavaly 120 eb talált így otthonra. (Az idei év nagy eseménye, hogy a menhely kutyái közül nagyjából hatvan statisztaként szerepelt Mundruczó Kornél Fehér Isten címû filmjében. Az idén forgatott alkotást jövõre Cannes-ban mutatják be.)
Sajnos nem mindegyik állatnak találnak gazdát. Vannak olyan kutyusok, amelyeket öt-tíz éve a menhelyen gondoznak. „A napokban csipeztünk és oltottunk be egy 18 éves, tehát meglehetõsen öreg kutyát – a gazdájának nem volt erre pénze, ezért elrendelték a kutya kiirtását. Beoltva, csippel tovább élhet ez az állat. Ha fél évet él, már megérte. És anyagi szempontból is jobb így, mert az elaltatása és az elõírásoknak megfelelõ elszállítása drágább az elõbb említett mûveletnél” – említ egy sajátos kihívást Sági Barbara.
Az alapítvány évente 35-40 millió forintból gazdálkodik, ebbõl a pénzbõl kell kitermelnie az állatorvosi költséget, az élelmezést (minõségi tápot kapnak az állatok, mert így kevesebbet kell költeni rájuk, hiszen ritkábban betegszenek meg) és az öt munkatárs bérét. Az alapítvány életében a sikerek és a kudarcok egymást váltják. A legnagyobb volumenû siker az örökbefogadás. A kudarcok mögött mindig emberek állnak: találtak már ragasztószalaggal összekötött, tóba fojtott kutyát, fõút menti fára akasztott ebet, sõt olyan kecskével is találkoztak, amelynek eltört a lába, s hogy jól gyógyuljon, a fél állatot begipszelték.
A hazai állattartást 1998 óta az állatvédelmi törvény szabályozza, amit 2013 januárjától alaposan átszabtak. Az idei évtõl minden négy hónapos életkort betöltött kutyát csippel kell megjelölni. (A csip behelyezéséért és a regisztrációért az állatorvos maximum 3500 forintot kérhet.) A féléves adatok alapján az eddig regisztrált kutyák száma meghaladja a 800 ezret. A menhely vezetõje szerint hatásos a csip, mert ennek segítségével gyorsan azonosítható a kutya gazdája. Csak idén legalább száz ebet a beültetett csipnek köszönhetõen juttattak vissza gazdájának.
Új elõírás, hogy a tartósan láncra kötött kutyák láncának hossza kis termetû ebek esetében minimum négy, közepes termetûeknél minimum hat, nagy testû kutyáknál minimum nyolc méter legyen. 2016-tól viszont tilos a kutyák láncon tartása. Veszélyesnek minõsített kutyát pedig csak engedéllyel, ivartalanítva, meghatározott körülmények között lehet tartani. Fontos újdonság, hogy a kutya-, macska- és görénykölyköket nyolchetes korukig nem szabad elválasztani az anyaállattól.
Az október negyedikei állatok világnapjához kapcsolódik egy most vasárnapi esemény. A Magyar Állatvédõ és Természetbarát Szövetség idén 21. alkalommal, a budapesti Andrássy úton rendezendõ hagyományos felvonulásához egy rekordkísérlet is párosul. Legalább ezer örökbe fogadott állatot és gazdáját – oltási igazolvánnyal és az örökbefogadási nyilatkozattal – várnak. Ha összejön, Guinness-rekord lesz.
Ötvös Zoltán
Infó: A cikk eredeti változata a 2013.10.04-i Népszabadságban olvasható.
http://nol.hu/belfold/20131004-agg_ebek_a_menhelyeken
4 | 2012. június 24., vasárnap
A Zöld Menedék Állatvédõ Alapítány a kutyák befogása, a leadott és otthagyott állatok befogadása és az állandóan több, mint száz a menhelyen és a „sintértelepen” lévõ kutya ellátása mellett igyekszik azt is követni, hogy a gazdára talált kutyák milyen helyre kerültek.
A napokban olyan gazdákat ellenõriztünk, akiknél jobb helyet nem is találhattunk volna a menhelyi kutyáknak.
Az egyik helyen a még egy évnél fiatalabb kutyus egy nagyon vidám családhoz került, ahol a kertben van, gyerekekkel játszik együtt és látszik rajta a gondoskodás és a törõdés. A gazdik az oltásokat beadatták és gyakran viszik a Dunára fürdeni.
A másik helyen két kutya is igazi otthonra talált: nagy kertben, egyéb állatok mellett, szeretõ gazdikra leltek, akik nemcsak befogadták, hanem nevelik is az ebeket, így azok az eltelt fél év és két év alatt boldog, kiegyensúlyozott és viselkedni tudó kutyákká váltak.
Nagyon örülünk, hogy ilyen jó tapasztalattal térhettünk haza az ellenõrzésrõl! A jó gazdáknak további sok örömöt kívánunk a kutyusaikhoz!
Tóth Tímea aktivista
A Zöld Menedék Állatvédõ Alapítány a kutyák befogása, a leadott és otthagyott állatok befogadása és az állandóan több, mint száz a menhelyen és a „sintértelepen” lévõ kutya ellátása mellett igyekszik azt is követni, hogy a gazdára talált kutyák milyen helyre kerültek.
A napokban olyan gazdákat ellenõriztünk, akiknél jobb helyet nem is találhattunk volna a menhelyi kutyáknak.
Az egyik helyen a még egy évnél fiatalabb kutyus egy nagyon vidám családhoz került, ahol a kertben van, gyerekekkel játszik együtt és látszik rajta a gondoskodás és a törõdés. A gazdik az oltásokat beadatták és gyakran viszik a Dunára fürdeni.
A másik helyen két kutya is igazi otthonra talált: nagy kertben, egyéb állatok mellett, szeretõ gazdikra leltek, akik nemcsak befogadták, hanem nevelik is az ebeket, így azok az eltelt fél év és két év alatt boldog, kiegyensúlyozott és viselkedni tudó kutyákká váltak.
Nagyon örülünk, hogy ilyen jó tapasztalattal térhettünk haza az ellenõrzésrõl! A jó gazdáknak további sok örömöt kívánunk a kutyusaikhoz!
Tóth Tímea aktivista
További képek:
5 | 2012. április 13., péntek
A Zöld Menedék Állatvédõ Alapítvány vezetõsége találkozóra hívta az állatvédõket egy áprilisi szombati napon.
Szinte hetente jelentkeznek fiatalok aktivista munkára. Szerettünk volna személyesen találkozni a jelentkezõkkel és válaszolni a kérésekre.
Célunk volt bemutatni az alapítvány majd 20 éves történetét, hogyan kezdõdött és mit sikerült elérni a mai napig. Kiemelni az ererdményeinket és beszélni a nehézségekrõl.
A menhely anyagi alapját a gyepmesteri munka jelenti, önkormányzatok bíznak meg kóbor állatok befogásával. 14 nap után amelyik kutyáért nem jelentkezik a gazdája, átkerül a menhelyre. Ez a konstrukció egyedüli volt az országban, amikor kezdtünk. Nagyon fontosnak tartjuk ma is, hogy állatvédõk végezzék ezt a feladatot, biztosítva a humánus megoldásokat és a karantén idõ után esélyük legyen a kutyáknak a további életre. Tavalyi évben 624 kutyának találtunk gazdit.
Területi határok között dolgozunk, sajnos nem tudunk távolabbról befogásokat és befogadást vállalni. Jó lenne, ha több szervezet foglalkozna evvel a feladattal, mert nagyon sok szerencsétlen állat kóborol az ellátatlan területeken.
Az SZJA 1 %-ából fejlesztjük a menhelyet, fizetjük az állatorvosi költségeket és az állateledelt. Telket vásároltunk, ahol kutyás klubbot tervezünk indítani. Ehhez még keressük azt az elkötelezett önkéntest, aki szervezi és vezeti a közösséget.
Idén elkezdtünk macskákkal is foglalkozni. Ez egy külön nagy probléma. Más elhelyezést és ellátást igényelnek. Hamarosan német segítséggel kifutók készülnek, ahol az egészségük érdekében megfelelõen lehet elhelyezni a befogadott cicákat.
Tavaly augusztus óta egy német egyesülettel létre jött együttmûködés eredménye, hogy már 130 váci kutya él német családoknál. Ez nagy eredmény, mert munkánk legnehezebb része a kutyusoknak jó befogadókat találni hazánkban.
Nagyon fontos a mi életünkben is az internet. Igen nagy látogatottságú a honlap, ahol a gazdira váró kutyákkal ismerkedhetünk, ill. az elveszett és talált kutyák láthatóak. Sok kutya talált haza, mert a gazdi felismerte a weben. Kedvenc rovatunk a „sikertörténetek” ahol az örökbe adott ebek gazdái számolnak be az élményeikrõl. Ezek a történetek tudósítanak az állatvédõ munka eredményeirõl és biztatják a leendõ örökbefogadó gazdikat.
Hírlevelünkre a honlap fõoldalán van lehetõség feliratkozni. Havonta küldünk információkat és aktuális eseményekrõl beszámolót.
Nagyon sok feladat van még, ezért örülünk minden aktív állatbarátnak. Errõl lesz szó a következõ alkalommal is. Májusban újra találkozunk!
Jess Kinga
titkár
A Zöld Menedék Állatvédõ Alapítvány vezetõsége találkozóra hívta az állatvédõket egy áprilisi szombati napon.
Szinte hetente jelentkeznek fiatalok aktivista munkára. Szerettünk volna személyesen találkozni a jelentkezõkkel és válaszolni a kérésekre.
Célunk volt bemutatni az alapítvány majd 20 éves történetét, hogyan kezdõdött és mit sikerült elérni a mai napig. Kiemelni az ererdményeinket és beszélni a nehézségekrõl.
A menhely anyagi alapját a gyepmesteri munka jelenti, önkormányzatok bíznak meg kóbor állatok befogásával. 14 nap után amelyik kutyáért nem jelentkezik a gazdája, átkerül a menhelyre. Ez a konstrukció egyedüli volt az országban, amikor kezdtünk. Nagyon fontosnak tartjuk ma is, hogy állatvédõk végezzék ezt a feladatot, biztosítva a humánus megoldásokat és a karantén idõ után esélyük legyen a kutyáknak a további életre. Tavalyi évben 624 kutyának találtunk gazdit.
Területi határok között dolgozunk, sajnos nem tudunk távolabbról befogásokat és befogadást vállalni. Jó lenne, ha több szervezet foglalkozna evvel a feladattal, mert nagyon sok szerencsétlen állat kóborol az ellátatlan területeken.
Az SZJA 1 %-ából fejlesztjük a menhelyet, fizetjük az állatorvosi költségeket és az állateledelt. Telket vásároltunk, ahol kutyás klubbot tervezünk indítani. Ehhez még keressük azt az elkötelezett önkéntest, aki szervezi és vezeti a közösséget.
Idén elkezdtünk macskákkal is foglalkozni. Ez egy külön nagy probléma. Más elhelyezést és ellátást igényelnek. Hamarosan német segítséggel kifutók készülnek, ahol az egészségük érdekében megfelelõen lehet elhelyezni a befogadott cicákat.
Tavaly augusztus óta egy német egyesülettel létre jött együttmûködés eredménye, hogy már 130 váci kutya él német családoknál. Ez nagy eredmény, mert munkánk legnehezebb része a kutyusoknak jó befogadókat találni hazánkban.
Nagyon fontos a mi életünkben is az internet. Igen nagy látogatottságú a honlap, ahol a gazdira váró kutyákkal ismerkedhetünk, ill. az elveszett és talált kutyák láthatóak. Sok kutya talált haza, mert a gazdi felismerte a weben. Kedvenc rovatunk a „sikertörténetek” ahol az örökbe adott ebek gazdái számolnak be az élményeikrõl. Ezek a történetek tudósítanak az állatvédõ munka eredményeirõl és biztatják a leendõ örökbefogadó gazdikat.
Hírlevelünkre a honlap fõoldalán van lehetõség feliratkozni. Havonta küldünk információkat és aktuális eseményekrõl beszámolót.
Nagyon sok feladat van még, ezért örülünk minden aktív állatbarátnak. Errõl lesz szó a következõ alkalommal is. Májusban újra találkozunk!
Jess Kinga
titkár
6 | 2010. január 16., szombat
BEMUTATKOZÁS
A Zöld Menedék Állatvédõ Alapítvány 1993-ban alakult.
Vác városában, az országos helyzethez hasonlóan, a gazdátlan kutyáknak szomorú sorsa volt. Ha az utcákon csavarogtak akkor valami reményük volt az életben maradásra, de ha a sintérek befogták õket akkor már annyi sem maradt. A sintértelepen étlen-szomjan, kis helyre összezsúfolva tartották a kutyákat. Az erõsebbek a gyengéket tépték és ették, a többiek pedig éhen haltak.
A helyzeten felháborodva néhány tettre kész fiatal megalakította az állatvédõ alapítványt és a sintérekkel hadakozva igyekezett segíteni az ebek helyzetén. Nehéz idõk voltak.
A város vezetése, elismerve eredményeinket elfogadta a gyepmesteri telep üzemeltetésére beadott pályázatunkat. Ennek eredménye, hogy 1995. október 1-tõl az országban elõször az állatvédõk alkalmazzák az állatgondozót, aki a gyepmesteri feladatokat is ellátja, azaz közterületen összegyûjti az elhullott állatokat és befogja a gazdátlan kutyákat. A telep állatmenhelyként is mûködik, ami szerint az állatokat nem csak a kötelezõ 14 napig tartjuk, hanem amíg gazdához el nem kerülnek. Évente több száz kutyának és nagyon sok macskának találtunk gazdát.
A menhely telefonszámán bejelenthetõ talált és elveszett eb, ill. macska. Számtalan elcsavargott négylábú talált vissza közremûködésünkkel az otthonába.
Honlapunkat folyamatosan frissítjük, így akik nem jutnak el személyesen hozzánk, figyelemmel kísérik a munkánkat. Az Internet jó lehetõség menhelyi kutyák illetve a talált és elveszett állatok bemutatására is.
Az Alapítvány városi támogatásból, adományokból, pályázatokból és vállalkozási bevételébõl tartja fenn a menhelyet. A kutyák létszáma átlagosan 150.
2009. évben 843 kutyának és jó néhány macskának találtunk gazdát.
Fokozatosan a bõvítjük a kutyák férõhelyét és javítjuk az életkörülményeiket. A kutyák mindennapi ellátást és állatorvosi felügyeletet kapnak. Szeretnénk macskákat is fogadni, de egyenlõre még nincs módunk rá.
Legnagyobb nehézséget a „gazdi-keresés” jelenti. Nagyon sok kutya születik feleslegesen évrõl-évre. Sajnos a kutyatulajdonosok rosszul értelmezett kíméletbõl nem akarják a kedvencüket ivartalanítás alá vetni. Ennek eredménye, hogy havonta mintegy 60-70 kutya kerül be hozzánk a környékbõl. a macskák pedig továbbra is az utcákon csatangolnak.
Jelentõs változást csak szemléletváltozás hozhat. Ha nem szaporodnak az állatok… ha csak felelõséggel vállal mindenki háziállatot… ha nagyobb segítséget kapnak a menhelyek… ha komoly büntetés jár a kidobott, elhagyott, rosszul tartott és bántalmazott állat után…
Kérjük, lehetõsége szerint segítse munkánkat! Ajánlja alapítványunkat kutyát befogadni szándékozó embereknek! Köszönjük, ha pénzbeli adományokkal támogatja a menhely zavartalan mûködését! Szívesen fogadjuk az SZJA 1%-át!
Várjuk ötleteit!
Jess Kinga
Titkár
BEMUTATKOZÁS
A Zöld Menedék Állatvédõ Alapítvány 1993-ban alakult.
Vác városában, az országos helyzethez hasonlóan, a gazdátlan kutyáknak szomorú sorsa volt. Ha az utcákon csavarogtak akkor valami reményük volt az életben maradásra, de ha a sintérek befogták õket akkor már annyi sem maradt. A sintértelepen étlen-szomjan, kis helyre összezsúfolva tartották a kutyákat. Az erõsebbek a gyengéket tépték és ették, a többiek pedig éhen haltak.
A helyzeten felháborodva néhány tettre kész fiatal megalakította az állatvédõ alapítványt és a sintérekkel hadakozva igyekezett segíteni az ebek helyzetén. Nehéz idõk voltak.
A város vezetése, elismerve eredményeinket elfogadta a gyepmesteri telep üzemeltetésére beadott pályázatunkat. Ennek eredménye, hogy 1995. október 1-tõl az országban elõször az állatvédõk alkalmazzák az állatgondozót, aki a gyepmesteri feladatokat is ellátja, azaz közterületen összegyûjti az elhullott állatokat és befogja a gazdátlan kutyákat. A telep állatmenhelyként is mûködik, ami szerint az állatokat nem csak a kötelezõ 14 napig tartjuk, hanem amíg gazdához el nem kerülnek. Évente több száz kutyának és nagyon sok macskának találtunk gazdát.
A menhely telefonszámán bejelenthetõ talált és elveszett eb, ill. macska. Számtalan elcsavargott négylábú talált vissza közremûködésünkkel az otthonába.
Honlapunkat folyamatosan frissítjük, így akik nem jutnak el személyesen hozzánk, figyelemmel kísérik a munkánkat. Az Internet jó lehetõség menhelyi kutyák illetve a talált és elveszett állatok bemutatására is.
Az Alapítvány városi támogatásból, adományokból, pályázatokból és vállalkozási bevételébõl tartja fenn a menhelyet. A kutyák létszáma átlagosan 150.
2009. évben 843 kutyának és jó néhány macskának találtunk gazdát.
Fokozatosan a bõvítjük a kutyák férõhelyét és javítjuk az életkörülményeiket. A kutyák mindennapi ellátást és állatorvosi felügyeletet kapnak. Szeretnénk macskákat is fogadni, de egyenlõre még nincs módunk rá.
Legnagyobb nehézséget a „gazdi-keresés” jelenti. Nagyon sok kutya születik feleslegesen évrõl-évre. Sajnos a kutyatulajdonosok rosszul értelmezett kíméletbõl nem akarják a kedvencüket ivartalanítás alá vetni. Ennek eredménye, hogy havonta mintegy 60-70 kutya kerül be hozzánk a környékbõl. a macskák pedig továbbra is az utcákon csatangolnak.
Jelentõs változást csak szemléletváltozás hozhat. Ha nem szaporodnak az állatok… ha csak felelõséggel vállal mindenki háziállatot… ha nagyobb segítséget kapnak a menhelyek… ha komoly büntetés jár a kidobott, elhagyott, rosszul tartott és bántalmazott állat után…
Kérjük, lehetõsége szerint segítse munkánkat! Ajánlja alapítványunkat kutyát befogadni szándékozó embereknek! Köszönjük, ha pénzbeli adományokkal támogatja a menhely zavartalan mûködését! Szívesen fogadjuk az SZJA 1%-át!
Várjuk ötleteit!
Jess Kinga
Titkár
7 | 2010. január 16., szombat
Segélykiáltás
(a meg nem születendõ kutyákért, macskákért)
Szomorú tény, hogy a hazai állattartási kultúra színvonala nagyon elmarad a megnyugtató szinttõl. A kutyák és macskák szenvedésének legfõbb oka azonban a felesleges szaporulat. Magyarországon évente, óvatos becslések szerint tízszer annyi kutya születik, mint Ausztriában. Körzetünkben is több ezer kiskutya és kismacska jön úgy világra, hogy 6 hetes kora után megoldatlan az elhelyezése.
Az utcára vagy menhelyekre kerülnek. 2006. évben 1200 felett volt a Zöld Menedék Állatvédõ Alapítványhoz leadott kutyák száma. Érthetetlen, hogy az állattulajdonosok miért gondolják, hogy a menhelyek csodát tudnak tenni, ami nekik nem sikerült, a kutya elhelyezése, az állatvédõknek könnyen megy.
Hát nem! A megoldás, az ivartalanítás!
Téves és álságos a sajnálatra hivatkozni. A mûtét napjainkban egyszerû és fájdalommentes. 6 hónapot elért egyedeknél elkerülhetetlen, felelõs gondolkodás szerint. A vemhesség és az ellés sokkal nagyobb trauma az állatoknak, mint a mûtét. Az ivartalanítás bizonyos balesetektõl és betegségektõl is megóv. A kan kutyák kevésbé agresszívek és csavargósak lesznek. A szukák nem szenvednek a tüzelés tüneteitõl évente kétszer, sõt az csökken az emlõ- és méhrákos megbetegedések esélye is.
Macskáknál is nemtõl függetlenül szükséges az ivartalanítás. Az ivartalanított macska ragaszkodóbb a gazdái iránt. Megõrzi játékos kedvét és nem tölt sok idõt távol a háztól. Élete nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb és általában hosszabb életkort él meg.
Az élet tisztelete és állataink szeretete irányítson a helyes úton.
Itt a tavasz! Ön mindent megtesz azért, hogy kutyája és macskája szeretetben és biztonságban éljen?
Segélykiáltás
(a meg nem születendõ kutyákért, macskákért)
Szomorú tény, hogy a hazai állattartási kultúra színvonala nagyon elmarad a megnyugtató szinttõl. A kutyák és macskák szenvedésének legfõbb oka azonban a felesleges szaporulat. Magyarországon évente, óvatos becslések szerint tízszer annyi kutya születik, mint Ausztriában. Körzetünkben is több ezer kiskutya és kismacska jön úgy világra, hogy 6 hetes kora után megoldatlan az elhelyezése.
Az utcára vagy menhelyekre kerülnek. 2006. évben 1200 felett volt a Zöld Menedék Állatvédõ Alapítványhoz leadott kutyák száma. Érthetetlen, hogy az állattulajdonosok miért gondolják, hogy a menhelyek csodát tudnak tenni, ami nekik nem sikerült, a kutya elhelyezése, az állatvédõknek könnyen megy.
Hát nem! A megoldás, az ivartalanítás!
Téves és álságos a sajnálatra hivatkozni. A mûtét napjainkban egyszerû és fájdalommentes. 6 hónapot elért egyedeknél elkerülhetetlen, felelõs gondolkodás szerint. A vemhesség és az ellés sokkal nagyobb trauma az állatoknak, mint a mûtét. Az ivartalanítás bizonyos balesetektõl és betegségektõl is megóv. A kan kutyák kevésbé agresszívek és csavargósak lesznek. A szukák nem szenvednek a tüzelés tüneteitõl évente kétszer, sõt az csökken az emlõ- és méhrákos megbetegedések esélye is.
Macskáknál is nemtõl függetlenül szükséges az ivartalanítás. Az ivartalanított macska ragaszkodóbb a gazdái iránt. Megõrzi játékos kedvét és nem tölt sok idõt távol a háztól. Élete nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb és általában hosszabb életkort él meg.
Az élet tisztelete és állataink szeretete irányítson a helyes úton.
Itt a tavasz! Ön mindent megtesz azért, hogy kutyája és macskája szeretetben és biztonságban éljen?