1  |  2012. október 28., vasárnap

Augusztus elején (2012) fogadtam örökbe tõletek az én kis fekete szeretetgombóc Müzli kutyusomat aki egy meghatározhatatlan fajtájú imádnivaló fekete kis keverék. Akkor 4 és fél hónapos volt, mostanra igazi kis virgonc kislánnyá cseperedett, már elmúlt 6 hónapos... Túl vagyunk az oltásokon, és a kezdetben oly aggasztó köhögésen, minden rendben van vele. Hamar megszokta a helyét, már az elsõ nap bevette magának a z egész lakást és nagyon otthonosan mozgott innentõl kezdve... A lépcsõvel voltak gondjaink az elsõ napokban ( nagyon félt tõle, nem tudta mi az), de ehhez képest nagyon gyorsan megtanulta hogyan kell rajta közlekedni... Az utcán félt egy darabig, de mivel hagytam neki elég idõt hogy megbarátkozzon a hangokkal szagokkal, és semmit sem erõltettem ez is csak egy pár napig okozott problémát. A harmadik napján már vígan sétáltunk 2-3 háztömbnyi távolságokat is:) A szobatisztaságot is rakátasebességgel megtanulta, mondhatom büszkén hogy mostanra már csak akkor fordul elõ baleset ha az esti séta után reggel késõn ébredünk és õ már nem bírja tartani. De egyébként megbízhatóan szobatiszta lett... Boldogan rohangál a zöldben, rendszeresen hosszú sétákra megyünk a Ligetbe, a Margitszigetre és Õ pedig rendesen visszajön ha hívom így nyugodtan elengedem a pórázról:) Imád játszani és szerencsére a szomszéd kutyus aki termetre és habitusra is szinte a szakasztott mása hamar befogadta és azóta szinte elválaszthatatlan barátok:) Rengeteget szaladgálnak, hemperegnek játszanak:) Végezetül mellékelek pár képet, hátha tetszik, Müzli menhely utáni életérõl:)

Szeretettel üdvözöllek/üdvözlünk Titeket:
Beleznai Magdus és Müzli kutya magdusom@gmail.com