1  |  2012. június 11., hétfő

Zulut 2009. májusában hoztuk el Önöktõl, hároméves kutyánk mellé. Annyi infónk volt róla, hogy nagyon rossz körülmények között teltek addigi évei, a menhelyen is bántotta a többi kutya. Tele sebbel, csontig lesoványodva hoztuk el. Nagy szerencsénkre egybõl összebarátkozott a kutyánkkal. Sajnos ez a barátság csak három hónapig tarthatott, mert betegségben elment a kutyánk. Késõbb egy cica keveredett a telkünkre, aki életet adott egy kislány cicának, akit Zulu szó szerint együtt nevelt az anyamacskával, ha az elkóborolt Zulu idõre megjelent a kiscica helyénél és ellenõrizte, minden rendben van-e, aztán aggódva fel-le mászkált amíg az anyacica elõ nem került. Késõbb még a szomszédból átszökött csirkékkel is összebarátkozott, még a csontját is átengedte nekik, amikor kiváncsiságból odamentek a táljához. Zulu annyira hálás a sok kényeztetésért, hogy szó szerint ha kilépünk a házból a nyakunkon lóg percekig. Remélem tudjuk kárpótolni a sok szenvedésért amit régi életében okoztak neki. Ha sikerül új otthonunkban kialakítani életünket, szeretnénk majd Zulunak egy új társat választani a menhelyrõl. Addig is tovább kényeztetjük, gyerekként kezeljük, amit kellõen ki is használ, de nem bánjuk.

Varga Móni hirdmoni@gmail.com