1  |  2011. december 31., szombat

2009. szeptember 18-a egy nagyon kulonleges Vasarnap szamunkra, hiszen azon delelotton eggyel tobben lettunk otthon. 2009. januar 4-en Fanika nevu kiskutyank a Menyorszagba tavozott, akit szinten menhelyrol vittunk haza es 10 evig volt velunk (mint a legelso Stefike nevu kiskutyank is). Ezt az urt Bojszika tokeletesen potolja, az igazsag az, hogy egy kicsi hasonlosag is van koztuk. A kezdettol fogva szobatiszta, az eslo 3 hetben meg csak nem is vakkantott, de annal jobban megfigyelte az uj kornyezetet. Nagyon ijedos kiskutya volt, ezen meg dolgozunk, de mara egy igazi bator es jatekos kutyus lett belole. Rengeteg baratja van, a nagyobb meretu negylabuakkal rendszeresen incselkedik, es kiveszi a labdat a szajukbol. Kedvenc helye a jo meleg es puha agytakaro, es termeszetesen sok-sok parna korulotte. Nemreg unnepeltuk a masodik szuletesnapjat szeptember 18-an, termeszetesen a finom husitortabol nem hagyott egy morzsanyit sem. A porazt azonnal megszokta, es nagyon szereti a divatot, igy kulonleges ruhacskaval (amit Fanikatol orokolt), es nyaklanccal is megleptuk. Nagyon szereti ha simogatjak, es sok-sok szeretettel es puszival viszonozza. Nagyon halasak vagyunk, hogy megtalaltuk, es remeljuk, hogy nagyon sokaig egeszsegben velunk lesz.
Szeretettel kuldok nehany fotot Bojszikarol.

Udvozlettel,
Bojszika es uj csaladja