1  |  2011. január 20., csütörtök

Nekünk december elején elpusztult az öreg (15 éves) kutyánk. Régóta nagyon beteg volt, és már nem lehetett mit tenni: olyan szenvedései voltak, hogy muszáj volt elaltatni. Nagy bánat volt az egész családnak, majd pár hét után elkezdtünk új kutyus után nézni. Az fix elhatározás volt, hogy menhelyrõl hozunk ki kutyát, hogy legalább egynek tudjuk jobbá tenni a sorsát a sok rossz sorsú kutya közül. Lányom hosszas keresés után a Neten a váci kutyamenhelyen lévõ egyik kutyusba szeretett bele.
3 hete hoztuk el Önöktõl ezt a kb. 3 hónapos kiskutyát. Akkor 2 testvérével együtt várták gazdájukat, ha jól emlékszem, valamikor decemberben otthagyták a menhely elõtt õket.

A kutyus a Liza nevet kapta, hihetetlenül kedves, okos és barátságos. Bár kertes házban lakunk, Liza bent lakik a lakásban, elsõ pillanattól kezdve igyekszik szobatisztának lenni, éjszaka alszik – szóval nagyon jó kiskutya.

Azért küldöm ezt a levelet, mert biztosan örülnek, ha hírt kapnak arról, hova kerültek, hogy vannak a kutyák, akiknek sikerült gazdát találniuk.

El szeretném mondani, hogy a menhely munkatársai nagyon kedvesek voltak velünk, és ami sokkal fontosabb: lehetett látni, hogy nagy szeretettel igyekeznek az ott levõ kutyusokkal is törõdni, és nem kenyérkeresetnek, hanem hivatásnak tartják, amit csinálnak. (persze gondolom, kenyérkeresetnek ez nem is valami fényes L). A kutyust oltási könyvvel, beültetett chippel, és egy kis ajándékkal együtt kaptuk meg: LE A KALAPPAL!!!
Kolleganõje kicsit szabadkozva mondta, hogy az oltás, chip költségét ki kell fizetni. Ahogy írtam, nekünk ez elõtt is volt kutyánk, tisztában vagyok az állatorvosi költségekkel, szóval azt kell mondjam, hogy ez igazán minimális díj, csodálom, hogy a költségeiket fedezi.

Nagyon köszönjük áldozatos munkájukat, amivel segítenek a rossz sorsú kutyákon, és aminek köszönhetõen mi egy ilyen remek kiskutya boldog gazdái lehetünk!

Tisztelettel: Száraz Miklós
Remélem, a testvéreinek is sikerült gazdát talán!