1  |  2017. december 26., kedd

Gondoltam küldök egy kis beszámolót az ebrõl, aki már csaknem 4 éve van nálam. Amikor elhoztam még neve se volt, csak 7117-es száma, aztán a volt barátom kislánya nevezte el Roxinak. Nagyon aranyos volt, mikor kiabálta neki,hogy Roxána gyere vissza!

Nagyon remek házõrzõ a lelkem, konkrétan fejhangon sikít, amikor valaki jön a lakásba. Ez rendben is lenne, ha nem járnának ide diákok szép számmal. Így néha kicsit az agyamra megy. A szomszédok rendesek, tudják, hogy ez csak néhány másodperces dolog.

Amúgy a régi dolgai mindig kísérteni fogják, attól tartok. Nem szeret új helyekre menni, új boltba, helyiségbe, még az eledelboltba se:(. Ha látogatóba megyek valahová, inkább kint alszik a kertben, persze csak jó idõben. Télen meg beviszem, mit van mit tenni.
Sajnos a fülecskéje rongyos maradt, oxicort-tal tudjuk karban tartani.Az orra pedig száraz, már voltunk az egyetemen is vizsgálatokon, de ott is csak annyit tudtak mondani, hogy a nyálkahártyája tropára ment valami betegségben. Több menet antibiotikumos kezelés után, az állatorvossal egyetértésben a saját szteroidos orrspray-mmel kezdtem kezelgetni, na az használ.

Nem is nagyon közösségi lélek a szentem, de azért van egy-két kutyus, akit imád és nagy lelkesedéssel harapdálja a lábukat és a nyakukat. A kiskutyák konkrétan eldobják magukat, annyira élvezik ezt a fura kis játékot. Néha vállalok kutyaszittelést, eddig minden vendégkutyussal nagyon szépen viselkedett, ugyan nem ölelgeti meg õket, de még a kosarába is beengedi. Csak a kajájához ne nyúljanak, kivéve Minit, a szomszéd yorkie-t, mert neki minden meg van engedve.
Mivel a belvárosban lakunk, a Duna-partra szoktam vinni nagyobb sétára, mert oda gyalog eljutunk pár perc alatt. Ott imád lenni, szaladgálni és dolgokba belehemperegni....

Küldök néhány fotót is róla, most ilyen.
Üdvözlettel: Csizmadia Zsuzsanna

zsuzsanna.csizmadia@gmail.com